"Már nem az embereket tanítjuk arra, hogyan kommunikáljanak a rendszerekkel, a rendszereket tanítjuk az emberekkel való kommunikációra."
Ebben a modulban különböző típusú chatbotokat mutatunk be alkalmazásokon keresztül. A tanulók megtanulják, mik azok a chatbotok, és hogyan működnek. A modulban olyan kérdések is felmerülnek például, hogy: hogyan érik el a programozók, hogy a chatbotok "emberinek" vagy "intelligensnek" tűnjenek, vagy hogy miért olyan nehézkes az emberi nyelv megértése.
A tanulók képesek lesznek:
| Idő | Tartalom | Anyag |
|---|---|---|
| 10 min | Elhibázott chatbot-beszélgetések elemzése | Diák |
| 10 min | Bevezetés a chatbotokba | Diák |
| 30 min | Egy chatbot határainak a tesztelése | Diák |
| 30 min | "Kattintgatós" chatbot készítése | Diák |
| 30 min | Papíralapú NLP-chatbot készítése | Diák |
Ebben a modulban a tanulók rögtön belecsöppenek a témába. Elsőként olyan emberi felhasználó és chatbot között lezajlott beszélgetéseket mutatunk be, amelyekben a társalgás sikertelen volt.
Az első ilyen bemutató felkelti a tanulók figyelmét a téma iránt, és nagyjából kialakul bennük egy kép arról is, hogy mit takar a "chatbot" kifejezés.
A legtöbb példabeszélgetésben az előre meghatározott szavakat a chatbot nem ismerte fel elég jól ahhoz, hogy megfelelő választ adjon a felhasználónak. Az folytonos félreértelmezés frusztrálja a felhasználókat, ami ahhoz vezet, hogy a chatbotot kevésbé fogadják el az emberek.
Az első néhány példa segítségével a tanulók megérthetik, mennyire összetett az emberi nyelv, és milyen sok dolgot kell figyelembe venni egy chatbot fejlesztése során.
Az első rövid benyomás és az ember-chatbot párbeszéd megvitatását követően a tanulók közösen dolgoznak tovább a kérdéseken. Ennek során a legfontosabb a személyes tapasztalat és a chatbotokhoz való személyes hozzáférés. A tanulóknak össze kell gyűjteniük, melyik chatbotokat ismerik és melyeket használják maguk is (használnak-e egyáltalán chatbotot?). A foglalkozásvezető kiindulásként különböző területekről mutat be chatbotokat. A modul során továbbá sor kerül a chatbotokkal kapcsolatos fontos kérdések tisztázására is: pontosan mik azok a chatbotok, és milyen problémák merülhetnek fel velük kapcsolatban?
Ha mélyebbre szeretnénk ásni, olyan további társadalmi és etikai értelemben érdekes kérdéseken is lehet dolgozni, amelyek akörül forognak, hogy a chatbotok jó alternatívát jelentenek-e magányos és depressziós emberek számára, valamint, hogy ennek során szükséges-e nyilvánvalóvá tenni, hogy a beszélgetőpartner nem élő személy.
A "chatbot" kifejezés a beszélgetni, chatelni (csevegni) és a robot szóból származik, azaz egy olyan robotot jelöl, amely képes beszélgetni valakivel. Egy chatbot további emberi beavatkozás nélkül, automatikusan képes kérdésekre válaszolni, képes információt keresni az interneten, és még sorolhatnánk. Ahhoz, hogy a chatbotok ne tűnjenek annyira "mesterségesnek", a cégek olykor ún. avatarokat, azaz kis képeket vagy animációkat használnak arra, hogy megjelenést kölcsönözzenek a chatbotok számára. Manapság sok chatbot különböző mesterséges intelligencián (AI) alapuló alkalmazást használ a beszélgetések minél gördülékenyebbé tételéhez. Ennek révén a chatbotok információt tárolhatnak, amit felhasználhatnak önmaguk tanításához is. Ugyanakkor, ha a chatbotok nem tudják, mit tegyenek, felhasználót élő személynek adhatják át.
A chatbotoknak számos típusa van. A chatbotokat elsősorban hatékonyság és gyors információszerzés elősegítésére fejlesztenek (pl. Mikor lesznek elérhetők az Ikea új konyhabútorai? Lekérdezhetem a telefonom egyenlegét?). Némelyik képes pénzügyek intézésére (pl. utalások), mások időpontot egyeztetnek az orvoshoz, vagy éppen az ételrendelés intézik. Az újabbnál újabb funkciók pedig folyamatosan bővülnek. Néhány további példa chatbotokra:
A chatbotok magukban ártalmatlanok, még ha ez némely sci-fi filmben másképpen is jelenik meg (lsd. keskeny vs. általános MI). Ugyanakkor nagy mennyiségű tárolt adat esetén mindig fennáll annak a kockázata, hogy valaki ellopja és bűncselekmények elkövetéséhez használja fel a megszerzett információkat. A nem megfelelő adatok felhasználása szintén eredményezhet rasszista vagy diszkriminatív chatbotokat, mint például a "Twitterbot Tay" volt (vö. elfogultsági hibák az etikai modulban).
Manapság egyre gyakoribb jelenségnek tűnik a magány. Egyre több ember részesíti előnyben a digitális kommunikációt a személyes beszélgetéssel szemben. A chatbotok kiemelkedő példaként említhetők. Egy olyan chatbot, mint a Mitsuku vagy a Xiaolce felhasználók millióival beszélget, és képes a korábbi beszélgetésekből származó információk hasznosítására is. De ne csak a negatív oldalára koncentráljunk a chatbotokkal folytatott kommunikációnak! A chatbotokba kerülő új technológiák segíthetnek az embereknek kiutat találni a magányból. Különösen igaz ez a járványhelyzetek idejére, amikor az ember újra és újra karanténban találta magát, de ott vannak az idősek vagy az olyan személyek is, akik nem tudják kihez forduljanak problémáikkal és aggodalmaikkal. A chatbotok viszont segíthetnek ezeknek a csoportoknak kiutat találni a magányból, és felvenni a harcot az olyan mentális egészséget érintő problémákkal, mint a depresszió vagy a szorongás. De valóban képesek ezek a technológiák helyettesíteni az emberi kapcsolatot?
"A Mitsuku nem tetteti, hogy helyettesíthet egy valódi személyt, de mindig rendelkezésre áll, ha valakinek szüksége van rá ahelyett, hogy a falhoz beszélne," - mondja Steve Worswick, a Mitsuku fejlesztője. Ezek a chatbotok abban különböznek az olyan asszisztensektől, mint a Siri és az Alexa, hogy barátságosan és empatikusan válaszolnak a felhasználók számára.
Az egyik jól ismert példa a világszerte több, mint 660 millió felhasználóval rendelkező kínai chatbot, a Xiaolce, amely az üzenetekre szenzitív, szinte emberi módon reagál. A Xiaolce felhasználói hagyják, hogy a program felvidítsa őket, viccet mondatnak vele, vagy kiírják magukból aggodalmaikat, miközben a chatbot figyelmesen hallgatja őket.
Egy másik rendkívül izgalmas projekt a Replika alkalmazás. A Replika egy mesterséges intelligencia, amely igyekszik digitális másolatot készíteni az ember személyiségéről - azaz épp úgy próbál chatelni, mint a felhasználó. "Replika írásban kommunikál Önnel. Kérdéseket tesz fel, figyel Önre, és olyan barátja kíván lenni, akire mindig is vágyott."
Miért használunk chatbotokat? Milyen előnyeik vannak? Vitassák meg csoportokban!
Kapcsolatba lépett már chatbotokkal? Ha igen, milyen célból?
Milyen problémák vagy veszélyek merülhetnek fel a chatbotokkal kapcsolatban?
További lehetséges kérdések:
Használhatnak chatbotot magányos emberek, illetve mentális egészségügyi problémákkal küzdők is. Ön szerint van ennek értelme, és jól fogadják az érintettek? Milyen problémák merülhetnek fel, ha magányos emberek többet lépnek kapcsolatba chatbotokkal (vagy csak azokkal lépnek kapcsolatba)?
Némely beszélgetéseknél nem lehet pontosan megállapítani, hogy valós személlyel vagy egy chatbottal beszélget valaki. Fontos a chatbotok és a valós személyek egyértelmű elkülönítése?
A modul ezen szakaszában a tanulók közvetlenül beszélgetnek egy chatbottal és saját maguk tapasztalják meg, mire képesek a chatbotok, és mik a korlátaik.
Mitsuku (becenevén "Kuki") különösen érdekessé teheti a feladatot. Ez az alkalmazás ugyanis már öt alkalommal elnyerte a Loebner-díjat, így jól teljesít hiteles válaszok adásában.
Kuki használatához ugyanakkor létre kell hozni egy ingyenes fiókot, így a beszélgetések elmenthetők későbbi használatra is. Ráadásul a chatbot sajnos csak angol nyelven érhető el és más nyelveken pedig nagyon nehézkesen válaszol, így nincs értelme, hogy a tanulók más nyelveken végezzenek vele teljes tesztet (de persze izgalmas lehet a tanulók számára kipróbálni ezt is).
Ha a foglalkozás nem indokolja felhasználói fiók létrehozását, vagy ha nincs lehetőség a Mitsuku tesztelésére, egy papíron végezhető feladat is jó alternatíva lehet, amely során a tanulók önállóan értékelhetik a Loebner-díjért folyó tesztbeszélgetések kivonatait. A zsűri értékelése később ismertethető, és a tanulók eredményeit meg lehet vitatni.
A Loebner-díjat a Turing-tesztet teljesítő programoknak ítélik oda. A díjnak három kategóriája van: az évente odaítélt bronzérem, amelyet a leginkább emberszerű program kap, az ezüstérem, amelyért a programnak már az írásbeli Turing-tesztet is teljesítenie kell; és az aranyérem, amely a teljes Turing-teszt teljesítéséért jár. A teljes teszt részeként olyan multimédiás tartalmakat is fel kell dolgozni, mint például zene, beszéd, képek és videófelvételek. Ezidáig egyetlen program sem teljesítette a teljes Turing-tesztet, így csak a bronzérmet ítéltek oda.
A tanulók és a Mitsuku között lezajló párbeszéddel valójában a Turing-teszt nagymértékben leegyszerűsített változata végezhető el.
A tesztet Alan Turing dolgozta ki 1950-ben azért, hogy meghatározza, hogy milyen pontosan tudja egy program utánozni az emberi nyelvet. A Turing-teszt során egy személynek többször, hiba nélkül meg kell tudnia állapítani, hogy egy kérdésre adott a válasz egy számítógéptől vagy embertől származik-e. Ha a személy erre nem képes, a számítógép "átment" a teszten.
A mi esetünkben a tanulók már tudják, hogy egy chatbottal fognak beszélni, így ezzel a tudással a birtokukban próbálják meg kideríteni, hogy a chatbot milyen mértékben képes emberszerű válaszokat adni, előzetesen pedig azt is megbecsülhetik, hogy mennyire fogja "érteni" a megfogalmazott kérdéseket és válaszokat.
A feladat során ismerje meg közelebbről Mitsuku chatbotot (becenév: Kuki): https://chat.kuki.ai
Állítsa meg az órát!
Mennyi idő után jött rá, hogy nem emberrel beszélget? Miből jött rá, hogy egy számítógépes rendszerrel kommunikál?
Ebben a rövidített feladatban a tanulók olyan állításokkal dolgozhatnak, amelyeket a Loebner-díj zsűrije használt a Mitsuku-val végzett Turing-teszt során. A feladatot a résztvevők egyszerűen kinyomtathatják és kitölthetik, végül pedig a zsűri értékelése is megjeleníthető PowerPointban vagy egy táblára felírva.
Steve Worswick Mitsuku nevű chatbotja egy 20 évesnek tűnő chatbot, amit egy verseny során Turing-tesztnek vetettek alá.
20 kérdést tettek fel Mitsukunak, ebből néhány megtalálható az alábbi táblázatban.
Olvassa el figyelmesen a kérdéseket és a válaszokat! Páros munkában vitassák meg, önök szerint mennyire "emberiek" a különböző válaszok, majd minden választ pontozzanak a következők szerint:
Ebben az utolsó nagyobb lélegzetvételű szakaszban a tanulók maguk próbálják megtervezni egy chatbot elméleti alapjait. Egy tényleges chatbot programozása nem célja a modulnak, mivel az egyrészt meghaladná az időkeretet, másrészt pedig túlmutatna a chatbotok alapvető felépítésének a megértésén.
Ebben a modulban a chatbotok felépítésére vonatkozóan két különböző megközelítést vizsgálunk részletesen. Elméletben mindkét rész elvégezhető, de ha kevés az idő, vagy szeretné meghatározni a nehézség szintjét, a két papíralapú chatbotos feladatból végrehajtható csak az egyik feladat is.
Alapvetően két különböző kivitelezési lehetőséggel van dolgunk:
Ebben a két feladatban a tanulók felismerik, hogy a folyékony, hiteles beszélgetéshez számos eshetőséget kell számba venni.
Ebben a feladatban a tanulók egy folyamatábrán alapuló chatbotot készítenek plakátpapír (nagyméretű rajzlap), toll és jelölőcímkék (post-it) használatával. Lehetséges digitális gondolattérképek készítése olyan eszközök vagy weboldalak segítségével, mint a Canva vagy a Miro.
A döntési fán alapuló chatbotok a legkevésbé beszélgetős chatbot-fajták, amelyek egy előre programozott folyamatot követnek, ami lehet nagyon egyszerű vagy összetett is. Az ilyen chatbotok előre kiválasztott widgeteket használnak a feleletválasztás különböző módjait felkínálva. Ez a mód lehetőséget nyújt ugyan a chatbot szövegeinek és a megjelenítési lehetőségek kreatív megoldására, de a felhasználónak az előre meghatározott lehetőségek közül kell választania. Azért használják ezeket a cégek, mert olcsóbb létrehozni őket, gyorsabb a működésbe állításuk, ugyanakkor hasznosak, szórakoztatóak és edukatív jellegűek.
A feladat elején a tanulóknak ki kell találniuk a chatbot célját (pl. lehessen vele a fodrásznál időpontot foglalni, az időjárásról érdeklődni, vagy pizzát rendelni...).
Ha több idő van a chatbot felépítésére, figyelmet fordíthat a chatbot személyiségére is. A chatbot jellemének nem kell túl összetettnek lennie. Egy hiteles, humoros chatbot erősítheti a felhasználók bizalmát, és jobb móka használni is. A chatbotja gyors felfogású, középkorú hölgy, vagy inkább egy alacsony, szégyenlős fiú, esetleg egy komoly idősebb úr? Ne feledje, hogy a chatbot kit képvisel (pl. cég), hogy a chatbot lényegileg illeszkedhessen a kitalált márkájához.
Amikor elkészült a chatbot, kérje ki másik csoport véleményét és játssza végig a chatbot összes lehetőségét! Minden rendben megy vagy előfordulnak problémák?
Ebben a feladatban a tanulók egy papíralapú chatbotot fejlesztenek, amely úgy reagál a kulcsszavakra, mint az NLP-modellek, így helyes válaszokat is ad. A tanulók kapnak egy táblázatot a lehetséges bemeneti és kimeneti szavakkal, amely alapján az adott bemenetnek megfelelően kell válaszolniuk. A tanulók hamar felismerik, hogy a lehetőségek széles skáláját kell lefedni és a tartalék kulcsoknak is játékba kell kerülniük, hogy a beszélgetés simán folyjon.
Egy természetes nyelvfeldolgozáson (NLP) alapuló chatbot használatához verbális bemenetre van szükség billentyűzet vagy hangos beszéd által. A chatbot elemzi a kapott szavakat és információvá alakítja azokat. Mindez a természetes nyelv megértéséből (Natural Language Understanding, NLU) és a természetes nyelv létrehozásából (Natural Language Generation, NLG) áll.
Egy chatbot ugyan látja a beírt betűket, de nem ismeri a szavak jelentését. nem ismeri a szavak jelentését. Az "Időpontot szeretnék foglalni" mondat jelentése teljesen világos egy ember számára, de a számítógép részére csupán egy sor betű. Elsőre ez pontosan annyi jelentéssel bír számára, mint az értelmetlen "mis sdaijhw wek“ szöveg.
Tegyük fel, hogy van egy chatbotunk, amely képes egy fodrászatnál az időpontok foglalására és törlésére. A chatbot megkérdi "Miben segíthetek fodrászatunkban?" a felhasználó pedig válaszol: "Időpontot szeretnék foglalni.". Így ez a válasz lesz a bemenet a chatbot számára. Ekkor a chatbot elkezdi lépésről lépésre haladó folyamatát (amit csővezetéknek - pipeline - is hívnak) az ahhoz szükséges szövegbeli szerkezeti elemek felismeréséhez, hogy a program helyes választ adhasson.
Az olyan nyelvi asszisztensek, mint az Alexa vagy a Google Assistant is így működnek. Ezek esetében a beszédfelismerés az első végrehajtott lépés. Ez alakítja a mikrofon bemeneti jelét karaktersorozattá. Ezt követően az egyes szerkezeti elemek (struktúrák) létrehozása ugyanígy történik.
Beszélgessen egy papíralapú chatbottal!
Amint már korábban hallhatta, egy állítás jelentésének megértéséhez sok olyan lépésre van szükség, melyet mi emberek természetesnek veszünk.
Próbálja megoldani a következő feladatokat:
A modul befejezéseként ismét általánosságban a nyelvről lesz szó. Meglévő alkalmazások felfedezésével és saját papíralapú chatbotjaik fejlesztésével a tanulók megértették, mennyire összetett lehet a nyelv, miközben egy olyan programot is fejlesztettek, amely képes reagálni erre az összetettségre. Az emberi nyelv bizonyosan nagy kihívás a mesterséges intelligencia számára. "Minden kettősségével, apróságával és félreérthetőségével, valószínűleg a leginkább összetett rendszer, amit az ember valaha kifejlesztett." Ezért nem sikerült még senkinek olyan gépet építeni, amely hitelesen szimulálja egy ember beszélgetőpartnerét.
Azonban, amint a modul prezentációjának utolsó képe is mutatja, a nyelv szerkezete gyakran még emberek között sem működik tökéletesen. Az olyan modellek, mint például Schulz von Thun négyoldalas modellje szintén beágyazhatók a foglalkozásokba annak bemutatására, hogy mennyire összetett lehet a nyelv az emberek számára, s hogy a küldő és a vevő elképzelései sokszor jelentősen eltérnek egymástól.